A paraplés forradalom emléke

Írta:  2013.03.15.
Nem mosta el az eső az ünnepi megemlékezéseket, sőt így előkerülhetett a forradalom másik jelképe: az esernyő, más néven paraplé is.

A kokárda mellett az esernyő volt a forradalom híres jelképe

− A legtöbbünk fejében biztosan megfordult már, hogy milyen érdekes volna nagy történelmi helyzeteket valósághűen átélni. Nekünk most sikerült: 1848. március 15-én pontosan ilyen hideg, esős idő volt – kezdte beszédét dr Kedves Gyula hadtörténész március 14-én délelőtt, a Kossuth téren tartott megemlékezésen. A hóval és nagyon erős széllel érkező ítéletidő csak az ünnep előestéjén érte el a fővárost, így – ha kissé ázva és dideregve is – rendben meg lehetett tartani a kerületi megemlékezéseket.

A paraplés forradalom

− Akik eljöttünk ünnepelni, mindannyian a ruhánkon viseljük a kokárdát, a 48-as forradalom egyik fontos szimbólumát, és kezükben tartjuk a másikat: az esernyőt, vagy ahogyan akkoriban mondták: a paraplét. Az 1848-as pesti forradalmat sokáig paraplés forradalomként emlegették – némi gúnnyal, arra célozva, hogy a forradalmárok fegyver helyett esernyővel vonultak az utcára. Ma már tudjuk, milyen nagyszerű dolog, hogy vér nélkül sikerült győzni – emlékezett a 165 évvel ezelőtti eseményekre Kedves Gyula, aki szónoklatában e vér nélküli győzelem és a teljes országot felkaroló összefogás fontosságát hangsúlyozta.

Dr Kedves Gyula hadtörténész az összefogás példáját emelte ki

Dr Lévai István Zoltán alpolgármester a megemlékezés szimbólumairól beszélt.
− Az ünneplő ruhánk sokban emlékeztet a gyászruhára. Ez a hasonlóság is azt mutatja, hogy amikor 1848-ra emlékezünk, egyszerre hajtunk fejet az elesett hősök előtt, és ujjongunk azon vívmányok felett, amelyeket ők harcoltak ki – mondta hozzátéve: − A forradalom és szabadságharc elesett, de eredményei vitathatatlanok. A 165 évvel ezelőtti események eszünkbe juttatják a mondást, amely fontos üzenet nekünk, ma élő magyaroknak is: „gyengébb lehetsz, de gyávább nem”! Tudnunk kell meríteni a 48-as hősök bátorságából.

Vastaps a díjazottaknak

Az önkormányzat kitüntetéseit – a hagyományoknak megfelelően – a Kossuth téri ünnepség után a Rózsa Művelődési Házban adták át színes gálaműsor kíséretében.

Ughy Attila polgármester a közösségért végzett munkát köszönte meg a kitüntetetteknek

− Sokszor az az érzésem, hogy a politikus olyan ember, aki a sötét szobában azt a fekete macskát keresi, amely nincs is ott. Mindig próbáltam elkerülni, hogy ilyen legyek, és igyekeztem nyitott szemmel járni. Így nem volt nehéz felfedezni azokat a rendkívüli értékeket, amelyeket az önök munkája hozott létre – mondta Ughy Attila köszöntőjében. A polgármester hozzátette: − Ez a kétórás ünnepség nem áll arányban azzal a munkával, amelyet önök a közösségért végeztek, de arra elegendő, hogy jelezze, mennyire hálás ezért az egész közösség.

A 2013. év kitüntetettjei

Pestszentlőrinc-Pestszentimre Díszpolgára
Dr Kickinger Antal főorvos
Dr Rajáthy Aurél orvos

Pro Urbe Pestszentlőrinc-Pestszentimre
Macsó Lenke címzetes igazgató
Orbán Kálmán református lelkipásztor

Művelődésért-díj
Gellértné Chwala Judit tánctanár
Horváth György zenepedagógus
Együtt Pestszentimréért Egyesület

Pestszentlőrinc-Pestszentimre Sportérdemérem
Kapitány István edző
Kovács Márk muzeológus

Gondoskodás Az Emberért-díj
Dr Boross Ilona főorvos

Kerületünk Fiatal Tehetsége
Valkusz Máté teniszező

„Mi Szívügyünk” elismerő oklevél
Dr Bács György irodavezető
Bihari Gusztáv műszaki vezető
Billesné Rácz Marianne gyermekpszichológus
Csodálatos Gyermekvilág Alapítvány
Csókás Jenő karbantartó
Szivárvány Óvoda közössége
 


Azt, hogy a kitüntetéseket valóban azok kapták, akiknek leginkább kijár a köszönet, a vastaps igazolta, amellyel a Rózsa közönsége köszöntötte az ünnepelteket.

Humor a forradalomban

A magyar történelem bővelkedik fordulatos élettörténetekben, de az olyan sorsokról, amilyen az erdélyi Vízaknán született Bányai Júliáé, azt gondolhatnánk, csak Jókai tollán születtek. Pedig nagyon is valóságos történet ez. Bányai Júlia férje halála után műlovarnőként dolgozott a bécsi cirkuszban, majd a forradalom kitörése után álruhában, férje nevén jelentkezett a honvédseregbe, és részt vett az erdélyi harcokban. Francia nyelvtudását használva kémkedett is, a szabadságharc után pedig Törökországba emigrált, majd Egyiptomba költözött. E kalandos életre emlékezett Magyarné Teliska Gyöngyi, a Szenczi Molnár Albert Iskola igazgatója a Bányai Júlia utcai emléktáblánál rendezett koszorúzáson.
A pestszentimrei megemlékezések – a hagyományoknak megfelelően – a református templom kertjében, a Vasvári-kopjafánál folytatódtak, ahol Kucsák László alpolgármester köszöntötte a vendégeket, majd dr Zakar Péter idézte a forradalom és szabadságharc eseményeit.

Az önkormányzat nevében Csomó Tamás (balra) és dr Lévai István Zoltán koszorúzott

− Olyan sok mindenről kellene beszélni 1848 kapcsán, hogy nehéz eldönteni, hol is kezdje az ember – mondta a történész. – A legbölcsebb talán azt a lelkesedést, azt a rajongást kiemelni, amellyel 48 fiataljai hozzákezdtek hatalmas feladatuk elvégzéséhez. Ez a tűz lobogott minden tettükben. Amikor az utcára vonultak, amikor az alkotmányt fogalmazták, vagy amikor a hadba indultak.
Az ifjúi hév sokszor mulatságos helyzeteket szült, a nagy mesélőkedvvel fellépő Zakar Péter ezekből is megosztott néhányat a közönséggel.

A papírzászlók idén sem hiányozhattak a Kossuth tér parkjából

Az ünnepségeken részt vett két testvérváros képviselete is: az olasz San Nicola la Strada önkormányzatának főmunkatársa, valamint a lengyel Dąbrowa-Tarnowska küldöttsége a polgármester vezetésével. Így – ahogy Ughy Attila fogalmazott még a Rózsában rendezett ünnepségen – Garibaldi és Bem apó leszármazottai is velünk ünnepeltek.

Így ünnepeltünk 2012-ben

Így ünnepeltünk 2011-ben
 

Hír naptár

« Augusztus 2017 »
H K Sze Cs P Szo V
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31      

Csatlakozz közösségünkhöz