Természetközeli tanteremként is szolgál

Written by  G.A. 2019.09.16.

A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete és az önkormányzat együttműködésével újulhatott meg a Kapocs utcai kiserdő.

A hely varázsa meghatározta a megújult Kapocs utcai kiserdő (Kapocs és Kisfaludy utca) bemutatását is. A kiserdő tálcán kínálja mindazt, ami a szűkebb lakókörnyezetünkben, a munkahelyi irodákban ritkább: a rigófütty, a zöld szín ezernyi változata, a rövidebb-hosszabb közérzetjavító sétákra alkalmas útvonal.

kiserdo0

kiserdo1

kiserdo2

kiserdo3

kiserdo4


– Az erdei tanteremet padokkal, asztalokkal, információs táblákkal alakítottuk ki, így természetközelben tudjuk oktatni a gyermekeket – tájékoztatott Csabafi Róbert, a terület önkormányzati képviselője. A sétautakon és erdei futópályán túl pihenőhely, pad-asztal garnitúrák várják a kikapcsolódásra vágyókat. A bográcstartók cseréje, pótlása és a tűzrakó hely felújítása is megtörtént.
Az információs táblák száma a fafajtákat ismertető táblával bővült, és a váratlan zivatar sem okozhat gondot, ugyanis átadtak egy esőházat is.
A szomszédos Kapocs utcai iskola tanulói nem első alkalommal élénkítették a kiserdő életét. A laza testnevelésórának tanúja volt Ughy Attila is.
– Öröm itt látni a szomszédos iskola tanulóit, amint a szabad és jó levegőn, a természet kínálta szép környezetben tartják a testnevelésórát, ráadásul az időjárás is a kegyeibe fogadta őket. Erdőfejlesztéseink kiemelt céljai közé tartozik olyan környezetek kialakítása, ahol a tanulók, a csendes pihenésre, lazításra vágyó kerületi lakosok megtalálják ennek feltételeit, például itt, a felújított Kapocs utcai kiserdőben – mondta a polgármester.

Tudta, hogy

– egy emberre országosan 2000 négyzetméternyi erdőterület jut, de a budapesti lakosokra csupán 28 négyzetméter?

– Pesten a XVIII. és a XVII. kerület rendelkezik a legnagyobb erdőfelülettel?

– évente 10–12 millió látogató keresi fel a budapesti erdőket?

 


Amint azt a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője, Rittling István mesélte, nem mindig volt ez így.
– Az 1800-as évek végén alig száz hektár erdő volt a mai kerület területén. Tudatos erdészeti munkával 1940-re sikerült ezt kétszázra emelni, majd az 1950-es évek erdőtelepítéseinek köszönhetően napjainkra megtízszerezni. A kerület jelenleg kétezer hektárnyi erdő tulajdonosa. Ebben hosszú ideje sokat segít a kerületi önkormányzat, amely felismerte, hogy az erdő fenntartása közös érdekünk, sőt szinte egyedülálló módon erdőgondnokságot hozott létre. A városi erdőterületeket nagyon komoly emberi terhelés éri. Nemcsak a légszennyezésre vagy a talajvízszint mesterséges csökkentésére kell gondolni, amik hosszú távon hatnak az erdők fennmaradására, hanem az azonnal jelentkező hatású terhelésekre is. Ilyen például az illegális hulladéklerakás vagy a hajléktalantelepek kialakulása, sok esetben pedig a sajnálatosan jelen lévő rongálás. Mindezek figyelembevételével az erdőgondnokság mindennapi munkája több, mint hasznos, elengedhetetlen.
A megújult kiserdő bejárásán ott volt Dömötör István, a környezetvédelemért felelős alpolgármester is.