Az önkormányzatiság születése

Írta:  Kerékgyártó György 2015.11.20.

Komoly áldozatokat kellett hozni Pestszentlőrincen az önkormányzatiság megszületéséért és megszilárdulásáért – derült ki Grünvald Mária helytörténeti visszatekintéséből.

Komoly áldozatokat kellett hozni Pestszentlőrincen az önkormányzatiság megszületéséért és megszilárdulásáért – derült ki Grünvald Mária helytörténeti visszatekintéséből. Mára azonban pezsgő, sokszínű közélet jellemzi a kerület egészét.

onkor index

Bizonyos értelemben a Trianon utáni magyarellenes politikának köszönhető, hogy az önállósodó Pestszentlőrinc élére egy kiváló politikus került első polgármesternek. Dr. Balogh Géza jogász ugyanis Kolozsvárott született 1873-ban, és a jogi pályára lépve nem sejtette, hogy egyszer majd Lőrincre kell költöznie.
– A Trianon utáni időkben Kolozs megye főügyészeként töltött be hivatalt, amit a románok nem tűrhettek. Nemcsak a hivatalából mozdították el, az országból is kiutasították – mesélte Grünvald Mária helytörténész az önkormányzatiság 25 évét ünneplő díszülésen a Rózsa Művelődési Házban november 12-én.

A kezdetek

Balogh Géza Budapestre menekült, és azon fáradozott, hogy újra megalapozza az egzisztenciáját. 1934-ben ajánlották fel neki az akkor még vidékies Pestszentlőrinc főjegyzői állását. Első volt azok között, akik szorgalmazták a település várossá válását, ami sikerült is: 1935-ben Pestszentlőrinc önálló város lett, három párt részvételével választást tartottak, majd 88 képviselővel és 7 választókerülettel létrejött a helyhatóság. Nem sokkal később, 1936. január 2-án a testület polgármesternek választotta Balogh Gézát, aki akkor így nyilatkozott: „Nem uralkodni akarok a városon, hanem a köz érdekeit szolgálni.”

Irodalmi hírességek Lőrincen

 

– A kiváló író, Mátyás Ferenc egy írásában Lőrinc elmaradott irodalmi élete miatt kesereg. Szerencsére a helyzet nem ennyire borzasztó – fogalmazott az előadásában dr. Téglás Tivadar.

onkor szecsi
Az irodalomtörténész megemlítette, hogy egy olasz utazó már 1815-ben leírta a Szarvas csárdát, a helyi kúriákban élő nemesek pedig több Jókai-, Krúdy- és Móricz-mű ihletői voltak. Petőfi szerelmes verssel udvarolt Kappel Emíliának, míg Ady a Boncza-kúriát festette le.
A modern magyar irodalom is bővelkedik helyi kötődésű irodalmi alkotókkal. Mátyás Ferenc mellett itteni gyökerekkel rendelkezik Kondor Béla, Sánta Ferenc, Szécsi Margit, Benjámin László, Oravecz Paula, Döbrentei Kornél, Benke László és Győrffy László is.


1936-tól 1950-ig – amikor Pestszentlőrinc Pestszentimrével együtt Budapest XVIII. kerületévé vált, és betagozódott a szovjet típusú tanácsi rendszerbe – három polgármestere volt a kerületnek. Balogh Géza a zűrzavaros történelmi időkben nem kapta meg a neki járó elismerést. 1944-ben, a nyilas hatalomátvétel után kényszernyugdíjazták, de ezt a nyugdíjat az 1945 után létrejövő baloldali hatalom elvette tőle. Az ötvenes években ki is telepítették, egy későbbi adat szerint pedig 1956-ban – még mindig nyugdíj nélkül – a csepeli szabadkikötőben kapott portási állást.

A tanácsi rendszer után

A felülről irányított tanácsi rendszert még jóindulattal sem lehet a valódi önkormányzatisághoz hasonlítani. Ezért is óriási eredmény, hogy negyven év szünet után 1990-ben újra helyhatósági választásokat írtak ki Magyarországon. A kor bizonytalanságát jól jellemzi, hogy szeptember–októberben két fordulóban született végleges eredmény. A Rózsában rendezett ünnepségen levetítették Werner Tamásnak, a Webhíradó18 főszerkesztőjének a kisfilmjét, amely korabeli filmfelvételekkel illusztrálva idézte fel az 1990 késő őszén ugyancsak a Rózsában tartott alakuló ülést, ahol létrejött a XVIII. kerület első szabad önkormányzata, és a frakciók javaslatokat tettek a polgármester személyére. Nehezen született meg a döntés, ám ennek a kezdeti forrongásnak köszönhetően alakult ki a helyi közélet demokratikus rendszere.

onkor