Hősies nyitány, ésszerű kapituláció

Írta:  2012.10.31.
A pestszentimrei forradalmi eseményeket eleveníti fel Pándy Tamás helytörténész.
1956. október 23-án, kedden a megszokott folyamában élte az életét az imrei lakosság. Az egyik kommunista tanácstag beszámolóján jó hangulat, családias légkör uralkodott, pár órával később azonban az imrei rendőrőrsöt pesti fegyveresek foglalták el. Másnap nem jártak a vonatok. Az imreiek – öntudatos munkásokhoz illően – gyalog indultak el dolgozni.
Új '56-os emlékmű a kerületben

A hősök nem névtelenek - ez a jelmondata az önkormányzat ünnepi projektjének, amelynek keretében egy vadonat új 1956-os emlékművet avatnak november 4-én a Hargita téren. Az ünnepség 15 órakor kezdődik, beszédet Ughy Attila polgármester és dr Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója mond. A műsorban fellép Bognár Szilvia, Zámbori Soma, a Roma Hungaricum és a Stella Énekegyüttes.


Veszedelmes lett a tömeg

A következő nap, 25-én az asszonyok pánikba estek, hiszen ez a fizetés napja volt. Miből fognak ennivalót venni? Megrohanták a boltokat, de pillanatok alatt elfogyott az a kevés áru, amelyet a kereskedelmi vezetők Pestimrére „kiutaltak”. Délutánra veszedelmes tömeg állt már sorban élelemért a Nagykőrösi úton. Ekkor jelentek meg az orosz tankok Gyál felől. Az imreiek orosz káromkodása túlüvöltötte a tankok dübörgését. Többen kövekkel dobálták meg a lövegtoronyban álló katonákat, volt, aki bezuhant a tankba. A szovjetek géppuskával válaszoltak, de szerencsére csak két sérülés történt.
A szovjet emlékmű ledöntése az első tanksorozat átrobogása után történt. A sok elégedetlen munkáskezet nem volt nehéz irányítani. A Nagykőrösi úton pillanatok alatt ott feküdtek keresztben az állomás vágányainak cseréjére lerakott sínszálak. A hangadók és a kezek ezzel nem elégedtek meg, az orosz emlékmű pedig pont „kéznél” volt. Úgy döntötték le, hogy egyben maradt az obeliszk. Ezt állították a sínek tetejére. „Na, ezt lődd szét, Iván” – kiabálták. A művelet végére meg is érkeztek a Pest felé igyekvő tankok. A tömeg az út két oldalán várta a hatást – a cirill betűs emlékművüket csak nem lövik szét az oroszok… Az oszlop tankjai megálltak, és megkezdődött a géppuskatűz. A nagy futás és a golyózápor fütyülése közben jöttek rá az imreiek, hogy a tűzparancsot a tömeg feje fölé célzásra adták ki. (Ha vérgőzös parancsnokkal álltak volna szemben, fél Imre áldozatul eshetett volna.)

A Hargita téren november 4-én avatják fel azt az új emlékművet, amely az imrei hősök nevét is kőre írva örökíti meg

A helyi nemzetőrséget 26-án a rendőrőrs épületében alakították meg. A megegyezés alapján egy rendőr és egy nemzetőr járőrözött, és csak ekkor viselhettek fegyvert.
Az egyik naplóban olvastuk a 26-i eseményekről: „Imreiek torlaszokat, 5 vagon fát raktak az orosz tankok elé, kik ágyú- és géppuskalövéseket adtak le. 14 órakor megszűnt az áram, amelyet a tanktorlaszokba is vezettek.” Az elmondások szerint az oroszok azért is lövöldöztek, mert egy kocsira szerelt tükrön cirill betűs felirattal elküldték őket… haza. A forradalom ideje alatt a golyózápor következtében történt az egyetlen halálos sebesülés Pestszentimrén.

Segítség Lőrincről

Az imrei nemzetőrség – félve az oroszok támadásától – a lőrinci Beloiannisz laktanyától kért segítséget.
Az imrei vezetőség október 28-án, vasárnap este ült össze. A vezérkar – természetesen a kommunisták nélkül – a közellátás érdekében a laktanyától kapott teherautót azonnal beszerző körútra indította. Lisztet szereztek, és megnyitották az Ady iskola melletti pékséget, így végre jó és friss kenyeret ehettek az imreiek. Berczy Károly körzeti orvos vállalta az eszmei irányítást. Szinte magától értetődő volt, hogy ismét a Pestszentimre nevet használták a rájuk erőltetett Pestimre helyett.

Október 30-án dr. Berczy Károly összeállította 13 pontját, amiben megfogalmazta az imreiek követeléseit.
A kerületi alakuló nagygyűlésre 8 tagot delegálhatott Pestszentimre, de valami – Imrét negatívan érintő dolog – miatt heten távoztak az ülésről.
Még 30-án kora este döntő lépést tett az imrei vezetőség, önálló forradalmi bizottságot hozott létre. Az akkori tanácsi kirendeltségen, a rendőrség épületében megfogalmazták az alakulás jegyzőkönyvét, és megválasztották a bizottság tagjait. A Hősök terén, a patika előtti népgyűlésen több mint 1000 ember énekelte el a Himnuszt. Berczy doktor itt is felolvasta a 13 pontját. A Pestszentimrei Forradalmi Bizottság tagjait a Magyar hősök emlékműve talapzatára állítva mutatták be a népnek. A sötétedés miatt zseblámpával világították meg a bizottságban részt vevőket.

A 9-tagú bizottság elnökének a szociáldemokrata párt meghurcolt elnökét, Müller Károlyt választották meg. (Neki ez volt az egyetlen fellépése, mást nem vállalt.) Az elnökhelyettes, Szőts Mihály irányította a település életét, mint régebben egy nagyközségi jegyző. Érthetett hozzá, hiszen évekkel korábban segédjegyzői feladatokat is ellátott.
A jegyzőkönyv záró sorában megemlítették, hogy részt vesznek a kerületi munkában, de csak „egyenjogú tagként”.
Pestszentimre teljesen önálló településként szervezte az életét. Meghatározó kapcsolatot alakítottak ki a Vöröskereszttel, ezért Imre nem szenvedett hiányt élelemben.

Az ostromgyűrű

November 1-jén – a halottak tiszteletére – nagyszabású koszorúzási ünnepséget tartottak a hősi emlékműnél.

Az emlékmű másfél héttel az avatás előtt

Természetesen az ismét közeledő szovjet veszélyre felkészültek az imreiek is. Nagy mennyiségű fegyvert hoztak el a lőrinci Stromfeld laktanyából, s a kézi fegyvereket ki is osztották. Két légvédelmi ágyút is idevontattak a szovjet armada feltartóztatására, Szőts és Berczy azonban hatástalaníttatta azokat. Ekkor már tudták, hogy teljesen felesleges az ellenállás, hiszen őket kivitték a szovjet tisztek a Budapest köré vont ostromgyűrűhöz, megmutatták nekik, hogy az ágyuk percek alatt Imre ellen fordíthatók, s fél óra alatt a házak helyén füstölgő romok rejtik majd a halottakat.
Hát így nem lett ellenálló, nem lett romváros Pestszentimre.

A forradalom humora

56 éve volt '56

Barikád az emlékműből