Mit adhat még a reptér?

Írta:  2013.01.18.
A repülőtér környékének esetleges hasznosításáról kezdődött szakmai egyeztetés január 17-én Budapesten.
A repülőtér környékének esetleges hasznosításáról kezdődött szakmai egyeztetés január 17-én Budapesten. Az egynapos konferencia egy hároméves nemzetközi projekt, az airLed nyitóeseménye volt.

− Mindig is léteztek olyan elképzelések, amelyek a repülőtér közelségében rejlő gazdasági lehetőségeket igyekeztek kiaknázni. Ezek többnyire egyéni érdekek, egyéni törekvések voltak, ám egy évi 10 milliós utasforgalommal bíró reptér ennél jóval többet tud. Ami most elkezdődik, egy átfogó terv, és nemcsak a kerület, hanem az egész térség érdekeit szolgálja – foglalta össze Ughy Attila polgármester azt a közös munkát, amely január 17-én kezdődött Budapesten.

Együttműködés

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (korábban Ferihegyi repülőtér) évtizedek óta hoz hasznot a dél-pesti régióban élőknek. A legtöbbet a XVIII. kerületben lakók profitálhattak belőle: innen került ki a repteret működtető Budapest Airport és a 2012-ben megszűnt nemzeti légiközlekedési vállalat, a Malév legtöbb dolgozója és beszállítója. De sokat hozott, hoz a közlekedési csomópont helyi adója és működése Vecsés és a XVII. kerület polgárainak is. A repülőtérben azonban sokkal nagyobb a gazdasági potenciál, aminek teljes felmérésére eddig nem volt lehetőség.

Ezen segít az Európai Unió által létrehozott Central Europe Program keretében elindított projekt, amely az airLED (LED = Local Economic Development in Airport Catchment Areas) elnevezést kapta angolul, és amelyet így oldhatunk fel: gazdaságélénkítés a repterek vonzáskörzetében.

Reptérvárosok

Az airLED lényegéről a Városkép egyik tavaly nyári számában már beszámoltunk, mint ahogy arról is, hogy ebben a projektben a XVIII. kerület vezető szerepet kapott. Az általa képviselt Dél-pest–Pest megyei régió mellett a részt vesz a programban a lengyel Mazowsze, a szlovén Gorenjska és az olasz Emilia-Romagna tartomány is. Ezek közös jellemzője természetesen az, hogy valamennyi rendelkezik repülőtérrel, és mindegyik kutatja, miképpen tudná a leghatékonyabban kihasználni az ebben rejlő gazdasági lehetőségeket. A cél az, hogy – sok nyugati és tengerentúli hasonló régió mintájára – e területek is „airport cityvé”, vagyis „reptérvárossá” váljanak.

Az ilyen központok kialakítására nincsenek általános receptek. Az infrastruktúra, a környezet, a kultúra, a helyi gazdaság állapota dönti el, hogy elsősorban a wellness-, a sport- vagy a konferenciaturizmusba érdemes-e befektetni, esetleg a gyógyászati turizmusba, ahogyan azt például kisebb volumenben Debrecen is teszi. Ezek a fejlesztések élénkítően hatnak a beszállítói körök bővülésére, feltételezik a műszaki és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, a helyi szolgáltatások szaporodását. A program célja, hogy az együttműködő partnerek saját példáik és sikeres modellek elemzésével segítsék egymást a legjobb megoldás fellelésében.

Közös munka

− Hogy az Európai Unió a későbbiekben hozzá tud-e járulni anyagiakkal a kidolgozott stratégiák megvalósításához, az nagyban függ a projekt eredményétől. Egyelőre az elképzeléseket kellene megfogalmazni – mondta Frank Schneider, a Central Europe Program kommunikációs vezetője.
Az EU fontosnak tartja, hogy a projektben részt vevő régiók elmozdulhassanak a holtpontról. Ezt az is bizonyítja, hogy a költségvetés több mint 80 százalékát – 140 millió forintot – az unió áll az Európai Regionális Fejlesztési Alap terhére.
Az airLED projekt keretében partneri szinten - Szlahó Csaba polgármester vezetésével - Vecsés önkormányzata is részt vesz annak lebonyolitásában. Vecsés megbízatása, hogy aktív részvételével támogassa a repülőtéri fejlesztési folyamatot. A program megvalósítása során többek között Vecsés felelős az úgynevezett Regionális Fejlesztési Koordinációs Testület (Regional Development Coordination Body - RDCB) felállitására és vezetésére, amely air LED bizottság a helyileg érdekelt szakmai és civil szereplőket tömöríti.

− Az út elején vagyunk, hosszú előkészítés után most kezdődik el a tényleges munka. Én hiszek a sikerében, és abban is, hogy amit ez a négy régió három év múlva közösen letesz majd az asztalra, pozitív példaként szolgálhat más régiók számára is – jelentette ki Ughy Attila.
A projektet elindító konferenciát január 17-én a Zara Hotelben tartották a régiók, a Central Europe Program és a Fővárosi Önkormányzat képviselőinek részvételével.