Lesz-e alacskai parkocska?

Írta:  2012.10.05.
A Fővárosi Közgyűlés döntésén múlhat, lesz-e végre park az Alacskai úti lakótelep ma még beépítetlen és kihasználatlan füves területén.
A képviselő-testület utolsó nyári ülésén interpellációval fordult a polgármesterhez Csabafi Róbert képviselő, a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat (PVÖ) elnöke: lesz-e végre pihenőpark az Alacskai úti lakótelep ma még beépítetlen és kihasználatlan füves területén? A sürgető kérdést az magyarázza, hogy a park létesítésének ötlete már jóval korábban, az előző városvezetés idején felmerült, tárgyalások is folytak, ám eddig érdemi lépés nem történt.

A parkot arra a négy egyforma méretű parcellára álmodják a helybeliek, amelyek 50-50 százalékban vannak a főváros és a kerület tulajdonában.
− A jelenleg érvényes rendezési terv szerint ezeken a parcellákon négyemeletes sarokháznak kellene megépülnie. A tervek régóta megvannak, az ingatlanpiac megtorpanása miatt azonban az építkezés eddig nem kezdődött meg. Az Alacskán lakók többsége jobban örülne, ha ezen a területen már nem újabb lakóházak épülnének, hiszen ezzel zsúfoltabbá válna a terület, nőne az infrastruktúra terhelése, parkolási gondok jelentkezhetnének, nagyobb lenne a zaj. Ezért merült fel a park ötlete – magyarázta Csabafi Róbert, hozzátéve: – Fővárosi képviselőként Szaniszló Sándor és Ughy Attila is adott be korábban ezzel kapcsolatos javaslatot a közgyűlésnek, a kérdés azonban a mai napig nem dőlt el.
Csabafi Róbert a 2010. őszi önkormányzati váltás után az első előterjesztései között javasolta, hogy kerüljön bele a költségvetésbe a parképítés finanszírozásához szükséges összeg. A testület mellette szavazott, a park azonban nem épülhet meg addig, amíg a főváros nem mond rá igent.
− A rendezési terv pontosan megjelöli a parcellákon belül azokat a területeket, ahova a főváros házat tervezett, és azt is meghatározza, hogy mekkora a kötelező zöldfelület – mondta Juhász Kálmán kerületi főépítész. – Ebből kiolvasható, hogy mely területeket nem érint egy esetleges építkezés.
A főépítész szerint ez kínálhat megoldást a problémára:
− Azokat a területeket, amelyeket a főváros nem kíván beépíteni, előparkosíthatjuk. Az én elképzelésem szerint ez oldalsó fasorokat jelent, illetve a középső területen egy ligetes részt. Ezeket kiegészíthetik padok, játékok. A parkosított területek változatlanok maradhatnak akkor is, ha a főváros esetleg hozzákezd a tervezett építkezéshez, így semmilyen érdek nem sérül. Ugyanakkor az sem reménytelen, hogy ha a helyiek már belakták a parkos környezetet, esetleg tárgyalhatunk a fővárossal a korábbi tervek átgondolásáról.