Sikeresen vizsgáztak a szélturbinák

Írta:  2012.10.16.
Megújuló energiaforrásokat használ a repülőtér is. A nemrég telepített szélturbinák remekül vizsgáztak.
Az erős nyári viharok idején is sikeresen vizsgáztak a repülőtéri szélturbinák, amelyeket egy környezetvédelmi célú kutatás-fejlesztési program keretében állított üzembe a Budapest Airport (BA). A program elsődleges célja az, hogy a megújuló energiaforrások szélesebb körű alkalmazásával csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás.

A Liszt Ferenc repülőtér használaton kívüli radartornyának négy sarkába telepített négy különböző típusú és formájú szélturbina május óta termel áramot, amelyet a kísérlet idején egy akkumulátoros telep tárol. Az első negyedév adatai 7–8000 kWh teljesítményt ígérnek, ami négy-öt család éves áramfogyasztásának felel meg.

Jelentős megtakarítás


A mérések alapján a négy turbinával éves szinten csaknem 300 ezer forint áramköltség takarítható meg.
– Az itt tesztelt függőleges tengelyű turbinákat főleg városi környezetben telepítik. Kis helyigényűek, és kisebb, már 2 m/s erősségű szélsebességnél is működnek – mondta Kiss Ferenc, a BA környezetvédelmi vezetője. – Egyelőre az a célunk, hogy az akkumulátortelep bővítésével az A-porta melletti dolgozói parkoló világítása teljes egészében megújuló energiaforrásból származó árammal működjön.

Mivel a speciális szélterelő lapátok rögzítve vannak, mindig szélirányban állnak, így a viszonylag kis sebességű és változó irányú széllökésekben is jobb hatásfokkal üzemelnek. A tervek szerint a tesztelt turbinatípusok közül a leghatékonyabból a repülőtér más szeles pontjaira is telepítenek majd.

Napkollektor és korlátozások

A repülőtéren egyéb környezetvédelmi berendezések is találhatók. A kifutópályáknak, a repülőgépek állóhelyeinek, valamint az irányítótorony fénytechnikai rendszerének áramellátását és ez utóbbi melegvíz-ellátását napkollektor segíti. Sikerült csökkenteni a földgázfelhasználást is, így tavaly összesen 80 gigajoule mennyiségű energiát takarítottak meg. 
Még több megújuló energiára van szükség

A rendkívüli mértékben megnövekedett forgalom miatt az elmúlt évtizedben a világ repülőterein is egyre inkább előtérbe került a környezetvédelem, az alternatív energiaforrások egyre szélesebb körű használata.
– Egy repülőtér már csak a méreteinél fogva is úgy működik, mint egy város – mondta Kiss Ferenc. – A nagyszámú épületben a szennyvíz- és ivóvízkezelés, az energiafelhasználás ésszerűsítése ugyanolyan feladatot jelent, mint egy városban. Kiemelten fontos a csapadékvíz-elvezetés megoldása, az élővizek védelme, valamint az alternatív energiaforrások alkalmazása.
A környezetvédelmi vezető hozzátette, hogy a megújuló energia felhasználásában a skandináv repülőterek példát mutatnak, van mit tanulni tőlük, és a tapasztalatikra építve itthon is előre lehetne lépni.

– A repülőtéren jobb a levegő minősége, mint a városban. A légszennyezettséget két mérőállomáson folyamatosan figyeljük, és az adatokat összehasonlítjuk a meteorológiai szolgálat adataival – mondta Kiss Ferenc. – Amíg gurulnak, ki-beállnak a gépek, addig a motorjuk alapjáraton megy, valóban nagy mennyiségű károsanyag-kibocsátás a felszálláskor mérhető. Azonban a földön is sokat tehetünk a jobb levegőminőségért. Például korlátozzuk a guruló gépek hajtóműhasználatát, hiszen egy hajtómű is elég egy légcsavaros gépnek ahhoz, hogy guruljon.
A földön a repülőgépek egy segédhajtóművel termelik a fedélzeti műszerek működéséhez szükséges áramot, de a reptereken a nem környezetszennyező földi áramforrás használatára is lehetőség van, sőt a Liszt Ferenc repülőtér néhány állóhelyén kötelezik is erre a légitársaságokat.

Tisztább téli üzem

Télen arra is figyelni kell, hogy hova kerül a gépek jégtelenítéséhez használt folyadék.
– A csapadékkal, hólével, jégtelenítővel szennyezett vizet egy csatornarendszer segítségével összegyűjtjük, és ügyelünk arra, hogy se a Gyáli-patakba, se a Ráckevei-Duna-ágba ne kerüljön ebből a nem is annyira mérgező, mint inkább magas szervesanyag-tartalmú folyadékból – mondta Kiss Ferenc. – A vízvédelem érdekében működtetünk egy megfigyelőállomást, ahol percenként történik mintavétel, és ennek alapján döntjük el, hogy a szennyvizet a Fővárosi Csatornázási Művek tisztítójába irányítsuk-e, vagy elegendő, ha kiengedjük a 4 kilométeres csatornaszakaszon, mert mire a Gyáli-patakba kerül, addigra kellőképpen felhígul, és nem szennyez.