Az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére

Írta:  2013.04.24.
Hogyan kerülhetjük el az erdő- és bozóttüzet? A szakember tanácsai.
A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság felhívja a kirándulók, szabad idejüket a természetben töltők, továbbá a mezőgazdasági területen dolgozók figyelmét, hogy tevékenységük során igyekezzenek megelőzni a tűz keletkezését, és tartsák be a tűzgyújtási tilalom idejére vonatkozó előírásokat, valamint a mezőgazdasági munkálatokkal kapcsolatos szabályozást. A vizsgálatok bebizonyították, hogy az erdő- és bozóttüzek 99 százalékát az emberi figyelmetlenség vagy a szándékos gyújtogatás okozza.
A jó idő beköszöntével megnő a szabadban, természeti környezetben keletkező tűzesetek száma. Tavaly csaknem 5000 tűzesethez kaptak riasztást a fővárosi tűzoltók, ebből több mint 500 tűzeset pusztított szabad térben, mintegy 240 hektáron. A tüzek lakóházakat és más épületeket is fenyegettek. Budapest környékén – mint ahogy jellemzően az ország egész területén – az oltást a vízhiány és a terület megközelítése nehezíti.

A sokéves tapasztalat szerint a tavaszi, majd az azt követő, jellemzően rendkívüli meleg és csapadékmentes időjárás miatt az erdőkben és azok közvetlen környezetében fokozott tűzveszély alakulhat ki. A főváros területére a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, országosan a Vidékfejlesztési Minisztérium adhat ki határozatot a tűzgyújtási tilalom elrendelésére. Tűzgyújtási tilalom elrendelését követően az erdőkben, természeti környezetben kijelölt tűzrakóhelyeken sem szabad tüzet gyújtani.

A tűzgyújtási tilalommal és az erdőtüzekkel kapcsolatos további információ: www.fovaros.katasztrofavedelem.hu vagy a www.nebih.hu.

Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság megbízásából készült kisfilm az alábbi linkre kattintva tekinthető meg: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_video_index2&vid=32

A tűzesetek megelőzése érdekében az erdőkben, fásításokban, valamint az erdőterületek és fásítások határától számított 200 méteren belüli területeken – ideértve a magántulajdonban lévő ingatlanokat (lakóépületek, üdülőépületek udvara, zártkertek stb.) – be kell tartani a tűzgyújtási tilalmat, mivel a légmozgás következtében a vastag, száraz avartakarót egy elszálló parázs vagy egy eldobott izzó cigaretta is könnyedén lángra lobbanthatja. Szabadban – ideértve a magántulajdonban lévő ingatlanokat is – csak abban az esetben szabad tüzet gyújtani (pl. kerti sütögetés céljából), ha a tűz oltására alkalmas tűzoltó eszköz (vödör víz, illetve homok, tűzoltó készülék stb.) rendelkezésre áll.
Ugyanakkor a Budapest főváros szmogriadó-tervéről szóló 69/2008. (XII. 10.) Főv. Kgy. rendelet 4/A § (1) d) pontja alapján az avart és a kerti hulladékot a főváros közigazgatási területén elégetni egész évben tilos. Ezenkívül általános jelleggel tilos a hulladék nyílt téri égetése, valamint a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése szerint hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos!

Kiemelten felhívjuk a figyelmet a tarlóégetésnek és a növényi hulladék égetésének szabályaira, amelyeket az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) 606. § ír elő. Ennek értelmében az avar-, a tarló-, a gyep-, a nád- és a növényihulladék-égetés – amennyiben jogszabály megengedi e tevékenység végzését – alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül. Az égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak írásban kell bejelenteni. A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a hasznos vad a tűzterjedés irányában elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. Az égetés célját szolgáló tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha már nincs rá szükség, azonnal el kell oltani a tüzet. A tarlóégetés csak úgy végezhető, hogy a környezetére ne jelentsen tűz- és robbanásveszélyt.

Ennek érdekében:
– a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább
3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apróvadban okozható károk elkerülésére vadriasztást kell végrehajtani;

– a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább
6 méteres védősávot kell szántással biztosítani;

– tarlóégetés 15 hektárnál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet hozzáfogni a másik szakasz felégetéséhez;

– a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú kiképzett személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

Az égetés befejezése után a helyszínt minden esetben gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság