A pesti srácok forradalma

Írta:  2014.10.24.
Ez a forradalom elsősorban a pesti srácok forradalma volt, fogalmazott az október 23-i ünnepség történész szónoka.

Az esős, viharos időjárás miatt a Pestszentimrei Közösségi Házban emlékezett meg a XVIII. kerületi önkormányzat az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről, áldozatairól. Kávássy János történész ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy az emlékezés az ’56-os hősök által elérni kívánt szabadság, tulajdon és a szabadon választott hit miatt fontos, amelyeket kötelességünk mindig, bárkivel szemben megvédeni.

A Városház utcai márványtáblánál is emlékeztek

Tíz éve avatták fel a régi Városháza falán azt az táblát, ami az 1956-os, helyi Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Bizottság tagjainak, köztük a bizottság elnökének, Balogh Györgynek állít emléket. Az 1958-ban a bírósági tárgyalás idején elhunyt ügyvédre lánya, dr. Nagy Béláné Nagy Judit emlékezett, megosztva a jelenlévőkkel személyes élményeit, azt, hogy miként élte meg akkor, 13 éves kislányként a forradalmat, és édesapja elvesztését.
- Amíg édesapám állt Pestszentlőrinc élén, addig itt nem volt atrocitás. A forradalom bukása után édesapám ugyanakkor Új-Zélandra akart velünk menni, de édesanyám nem akarta itt hagyni idős szüleit. Félelemmel teli hónapok következtek. Édesapám ugyan semmi törvénytelen dolgot nem tett, de elvitték, majd 1958. február 6-án, az első tárgyaláson, miután rosszul lett, az orvos véleménye alapján hazaengedték. Másnap hajnalban egy szívroham elvitte. Társait később felmentették.
Az ’56-os mártír lánya elmondta, hogy szeretné, ha édesapjáról utcát neveznének el a kerületben.
 

A történész úgy véli, hogy a forradalom elsősorban a pesti srácok forradalma volt. Övék a dicsőség, a nemzet lelki felemelése, és övék volt a súlyos áldozat is, amit ezért az ügyért hoztak.

Erkölcsi tisztaság

- A barbár elnyomás ellen folytatott harc, és az az ellen fellépő brutalitás is párját ritkította a történelemben. Egy oxfordi professzor akkor a Sztálin szobor ledöntése kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy paradox módon félő, hogy a helyén maradt csizma képes magától elindulni és eltiporni a nyugati kultúrát – mondta Kávássy János, majd kitért arra is, hogy miért volt más a magyar forradalom, mint az akkori időszak egyéb felkelései.

- Magyarországon olyan mértékű volt a nemzeti összefogás, és a fegyveres ellenállás, hogy az képes volt ráébreszteni a nyugati gondolkodókat arra, hogy nem a rendszer működése rossz, hanem maga a rendszer gonosz. A forradalom ugyanakkor erkölcsileg tiszta volt, mert egy nemzet összefogását tükrözte.

Az összefogás ereje

Ughy Attila polgármester megemlékezett arról, hogy Magyarországot történelme során számos nép próbálta meghódítani.

- Volt, akit a harácsolás, másokat a hatalom és a birodalomépítés hajtott, de a cél mindig ugyanaz volt: szolgasorba dönteni a magyart. Az idegen betolakodó hatalmak azonban egyvalamivel nem számoltak. Azzal, hogy ez a békés, befogadó, dolgos nemzet a veszélyben összefog. Így történt ez 1956-ban is.
Az ünnepségen a Gór Nagy Mária Színitanoda növendékei elevenítették fel az 1956-os legfőbb budapesti eseményeket, majd a megemlékezés után a koszorúzás következett a Hősök terén lévő emléktáblánál.