Középkori táncok és Fedák Sári

Írta:  2012.11.29.
11 kerületi iskola 700 diákja vett részt a Budapesti Történeti Múzeummal közösen szervezett múzeumpadagógiai parogramban.

A Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény és a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Közoktatásért Közalapítvány szervezésében 11 kerületi iskola csaknem 700 diákja látogathatott el novemberben a Budapesti Történeti Múzeumba. A másfél órás tárlatvezetés során a diákok interaktív módon ismerkedhettek meg az állandó és az időszaki kiállítással.Az Ady Endre Általános Iskola tanulóit Kucsák László alpolgármester is elkísérte. A kis csoportok három programot jártak végig. Először, felidézve a vár régi képét, bejártak néhány középkori helyiséget, megismerkedtek különböző korabeli eszközökkel és a reneszánsz lenyűgöző stílusával. A diákok nyitottak és érdeklődők voltak. A víztározóban együtt vigyorogtak a torzfejekkel, a tárnokmester földszinti részén a cserépkályha mögé vágytak, a konyhában pedig fejtörést okozott nekik a mai eszközök régi változata.

Mindezt az „élvezetek” ideje követte a gótikus teremben. Akkoriban ezek különféle divatos elfoglaltságokat foglaltak magukban: a táncot, a kardforgatást vagy akár a kivégzések megtekintését. A törökök viszont most nem jöttek, és bátor vagy inkább botor önként jelentkező sem akadt a szerepükre. A diákok így korabeli ruhákba bújva elsajátítottak néhány a korra jellemző mozdulatot és tánclépést. Párokba rendeződve hajlongtak, lépdeltek és forogtak a porlepte dallamok ütemére.
Végállomásként a tanulók a Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény önálló időszaki kiállítását nézték meg. Fedák Sári, a pestszentlőrinci primadonna, korának meghatározó jelensége az ő számukra is ismerős környéken, a Gyöngyvirág utca mentén található egykori nyaraló- és villaövezetben élt. A diákok a tárlat keretében nemcsak a színésznő életébe tekinthettek bele, hanem az akkori kor polgári életmódjába is. Az írógép kattogása mellett gramofonról szólt a zene, és a méretes úti fényképezőgép mögött Fedák fellépő ruháiban pózolhattak a tipikus műtermi vászon előtt.
A kirándulás nagy kaland volt a tanulók számára, hiszen volt, aki életében először járt a Budai Várban. A tárlatvezetés végére viszont mindenki elfáradt, a diákok székekre, míg a kiállítást vezetők csupán egy pohár vízre vágytak.