Nulla hulladék a konyhában is! Tippek élelmiszer-pazarlás ellen

Írta:  2020.10.02.

Amikor a környezetvédelem jön szóba, sokunk szeme előtt jelennek meg a napelemek, az autó helyett kerékpáron közlekedők vagy éppen az energiatakarékos eszközök.

Van azonban mindennapi életünknek egy olyan, kevésbé látványos terepe, ahol szintén nagyon sokat tehetünk bolygónk védelméért - és ezzel együtt azért is, hogy a pénztárcánkat is kíméljük. Ez pedig nem más, mint az élelmiszer-fogyasztás.

Sőt, ami azt illeti, ha globális szemszögből vizsgáljuk életünknek ezt a területét, azt tapasztaljuk, hogy napjaink élelmiszer-fogyasztási szokásai, és ezzel együtt a sajnos igen jellemző élelmiszer-pazarlás hatalmas megterhelést jelent bolygónknak. Elég, ha csak arra a sokkoló adatra gondolunk, hogy ma a Földön megtermelt élelmiszer 30-50 százalékát sosem fogyasztjuk el! Valószínűleg nem mondunk újat azzal, hogy mindez nemcsak környezeti szempontból, de morálisan sem elfogadható.

Hiánytól feleslegig: mióta pazarolhatjuk az ételeinket?

Az emberiség története során egészen a közelmúltig a táplálékhiány inkább jellemző volt, mint a táplálékfelesleg. Hogyan jutottunk el akkor mégis oda, hogy a megtermelt tápláléknak harmada-fele végzi a kukában? Ehhez egészen a második világháború végéig kell visszamennünk, amikor az Egyesült Államokban és a nyugat-európai országokban a rohamos iparosodás, a fejlett élelmiszeripar megjelenésének köszönhetően az étel olcsóvá, könnyen hozzáférhetővé - és lelkiismeret-furdalás nélkül kidobhatóvá vált. A hűtőszekrény pedig, amely az ételek megromlását hivatott megelőzni, paradox módon cinkosunk lett mindebben: arra inspirál, hogy halmozzuk csak fel az ételt, aztán feledkezzünk is meg róla, és csak egy hűtőtakarítás során döbbenjünk rá, hogy bizony irány a szemetes…

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint Magyarországon évente körülbelül 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, ennek egyharmada a háztartásokban: ebből egy polgárra 68 kilogramm jut.

Így csökkentsük az élelmiszer-hulladékot!

A fentiek értelmében tehát abszolút nem túlzás az az állítás, hogy aki szeretne tenni a környezetért és a bolygóért, az a saját háza táján és a saját konyhájában is alaposan körülnéz. A XVIII. kerület nemrég elkészült klímastratégiája is hangsúlyozza a szemléletváltás fontosságát, amelynek része az is, hogy az erőforrásokkal való takarékoskodásra ösztönözze a lakosságot. A felmérésekből is kiderül, hogy szerencsére kerületünk polgárai is fontosnak tartják a tudatosságot ezen a téren. Jöjjön tehát néhány jó tanács, hasznos praktika, amely segít abban, hogy a konyhában is klímabarát módon bánjunk az erőforrásainkkal (és egyben az anyagi forrásainkkal is!).

 

Klimabarat18 Infografika Elelmiszerpazarlas A5 final kifutonelkul

 

A pazarlás csökkentésének jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni. Ugyanakkor fontos kiemelni azt is, hogy az élelmiszerek előállításával, szállításával kapcsolatban szintén keletkezik környezetterhelés, tehát a fenntarthatóság, a klímatudatosság szempontjait itt is figyelembe kell venni. Ez utóbbi szempontból hatásos módszer, ha kifejezetten keressük a helyi/hazai termelők által előállított élelmiszereket. Kerületünkben már a második világháború előtt működött vásárcsarnok és piac, amely azóta ugyan új helyszínen, de továbbra is várja a vásárlókat, miként a pestszentimrei és a Havanna-hetivásár is.

Arról persze érdemes meggyőződni, hogy valóban őstermelő-e a termelő: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) őstermelői nyilvántartása (https://www.nak.hu/szakmai-infok/tagoknak/ostermeloi-nyilvantartas) segítségével a vásárló lekérdezheti az őstermelő nevét, ellenőrizheti, hogy rendelkezik-e érvényes őstermelői igazolvánnyal, sőt még azt is megtekintheti, hogy az eladni kívánt árut valóban az őstermelő termelte-e.

Végül ne feledjük: az étel erőforrás és érték, ami a természet ajándéka és rajtunk áll, hogy mennyire felelősen gazdálkodunk vele!

 

Szervező pestszentlorinc szentimre logo

Együttműködő Partnerek hugbc logo abud logoszechenyi2020 infoblokk ESBA also